Szentjakab egy Mogyoródhoz tartozó, kb. 200 családot számláló kis alvófalu. A gödöllői HÉV vonalán, a volt Tölgyes ideiglenes megállónál található csendes kis település, gyakorlatilag semmi sincs itt egy játszótéren és egy magánóvodán kívül. Minden nyárutón megrendezésre kerül a falunap, ami bográcsos főzőversenyt jelent (nagyon bölcsen mindennemű zene nélkül).
Tegnap, amikor hazatértünk a hétvégi bevásárlásból, akkor vettük észre, hogy falunap lesz, mert az erre vonatkozó kiírás elkerülte a figyelmünket. Lefektettük a gyereket, és megnéztük a főzőversenyt. Vittem magammal a 2006-os Enikő küvéből, gondoltam megkóstoltatom a helybéliekkel. A bornak elképesztő sikere lett. Hozzá kell tennem, hogy a palackérés valami hihetetlenül javára vált a bornak: olyan mézes muskotály illatfelhő áradt a pohárból, hogy az valami hihetetlen, az íze pedig olyan tömény, mintha olasz likőrbort inna az ember. Még azoknak is ízlett, akik úgy nyilatkoztak, hogy csak az édes bort szeretik.
A palack bor hamar elfogyott, haza kellett jönnöm egy másikért, majd pedig - a néhány érdeklődőnek - vittem a 2006-os rizlingből is - ami szintén megkérdőjelezhetetlen siker volt.
szeptember 30, 2007
szeptember 29, 2007
Rizling szüret
Úgy döntötem, hogy a hétvégén (22-én) leszedjük a rizlinget. A szőlő állapota nem tette lehetővé, hogy további egy hetet a vesszőn hagyjuk. Szerencsére a hét második fele jobbára száraz időt hozott és így a rothadásnak indult szőlőszemek jobbára beaszusodtak, a barnás színű nedves rothadás csak elvétve forult elő.
Valahogy nem volt merszem próbaszüretet csinálni, ezért 16-17 mustfokra számítottam kóstolás alapján. A bogyózómust valóban nagyon almasavas volt, de 17,5 fokos, ami éppen ezért bőven felülmúlta a várakozásomat.
A szüretre vettünk egy másik kádad is, az eddigi 350 literes mellé egy 500 litereset. Nagyon nagy hasznát vettük, ugyanis így nem kellett megállni a szőlő szedésével, hanem csak áttetem a bogyózót a másik kádra, amikor az egyik megtelt. A teli kádból megraktam a prést, majd az összes cefrét átlapátoltuk bele.
Ezután a szőlőt ledaráltuk kis kézi darálóval, és kb. 20 órán át állni hagytam csak annyi lén, amennyi éppen ellepte. Ezt a bor krémességének érdekében csináltam, meglájuk, mi lesz belőle.
Annyi szüretelő jött, hogy egymás kezéből vették ki a munkát, nekem jutott idő fotókat készíteni.
A kipréselt cefrét szétszórtuk a szőlőben.
A présmust 18,5 cukorfokos volt, ami nem olyan jó, mint a tavalyi, de minden várakozásomat felülmúlja. A must egyelőre nagyon heterogén: az előprésmust nagyon savas, a présmust szinte savszegény, a cukorfoka kb. 18 körül lehet átlagban.
Három 200 literes és egy 50 literes hordóm lett "szüretesen" tele (azaz forráshíjával, ami azt jelenti, hogy az akonanyílástól kb. egy arasz mélységben áll a must).
Összességében majdnem elégedett vagyok. Pesze az időjárás egészen extrém volt: enyhe tél, nagyon korai tavasz, nyáron aszály, majd ősszel monszunszerű esők. Szerencsére a késő tavaszi fagyok és a nyári jégesők ezt a vidéket nem érintették, így akár úgy is értékelhetnénk, hogy egész jól megúsztuk a dolgot.
A szüret után lefejtettünk anyuval a muskotályt, ami szépen elhagyta a forrását. Addigra már teljesen benáthásodtam, így csak nejem elmondásából tudom, hogy szép illata van. Most tejfehéren álldogál a finomseprőjén, amin rajta is hagyom legalább Karácsonyig, hogy az almasavak szépen el tudjanak bomlani.
Valahogy nem volt merszem próbaszüretet csinálni, ezért 16-17 mustfokra számítottam kóstolás alapján. A bogyózómust valóban nagyon almasavas volt, de 17,5 fokos, ami éppen ezért bőven felülmúlta a várakozásomat.
A szüretre vettünk egy másik kádad is, az eddigi 350 literes mellé egy 500 litereset. Nagyon nagy hasznát vettük, ugyanis így nem kellett megállni a szőlő szedésével, hanem csak áttetem a bogyózót a másik kádra, amikor az egyik megtelt. A teli kádból megraktam a prést, majd az összes cefrét átlapátoltuk bele.
Ezután a szőlőt ledaráltuk kis kézi darálóval, és kb. 20 órán át állni hagytam csak annyi lén, amennyi éppen ellepte. Ezt a bor krémességének érdekében csináltam, meglájuk, mi lesz belőle.
Annyi szüretelő jött, hogy egymás kezéből vették ki a munkát, nekem jutott idő fotókat készíteni.
A kipréselt cefrét szétszórtuk a szőlőben.
A présmust 18,5 cukorfokos volt, ami nem olyan jó, mint a tavalyi, de minden várakozásomat felülmúlja. A must egyelőre nagyon heterogén: az előprésmust nagyon savas, a présmust szinte savszegény, a cukorfoka kb. 18 körül lehet átlagban.
Három 200 literes és egy 50 literes hordóm lett "szüretesen" tele (azaz forráshíjával, ami azt jelenti, hogy az akonanyílástól kb. egy arasz mélységben áll a must).
Összességében majdnem elégedett vagyok. Pesze az időjárás egészen extrém volt: enyhe tél, nagyon korai tavasz, nyáron aszály, majd ősszel monszunszerű esők. Szerencsére a késő tavaszi fagyok és a nyári jégesők ezt a vidéket nem érintették, így akár úgy is értékelhetnénk, hogy egész jól megúsztuk a dolgot.
A szüret után lefejtettünk anyuval a muskotályt, ami szépen elhagyta a forrását. Addigra már teljesen benáthásodtam, így csak nejem elmondásából tudom, hogy szép illata van. Most tejfehéren álldogál a finomseprőjén, amin rajta is hagyom legalább Karácsonyig, hogy az almasavak szépen el tudjanak bomlani.
szeptember 16, 2007
Szüret vagy nem szüret?
Az itt a kérdés. A szőlő állapotát tekintve rothadásnak indult, de még nincs beérve. A szemek aprók, jószerével csak a magja van, hús alig. A hély szépen aranysárga, a cukorfok (becslésem alapján) 16 körül lehet. Azaz még nem édes. Nem harsogóan savas, hanem csak savanyú.
Elméletileg várhatnék még a szürettel, de egész jövő hétre záporos időket mond az OMSZ, így ha megúszom eső nélkül, gorsan leszedem ami még van. Úgy tervezem, hogy a lehető leggyorsabban elválasztom a mustot a bogyótól, villámgyors, laza préseléssel, mert a héjból csak savat tudnék idén nyerni. Az idei termést most pálinkának becsülöm, mert cukrot nem használva iható bort nem tudok elképzelni.
A hétvégén beugrottam Rostiékhoz Csopakra, megnézni milyen szőlőt szüretelnek. A fürtök kinézetre hasonlítottak az én szőlőmhöz, náluk viszont 18 körüli volt a mustfok. Szerintem cukrozzák a talajt, más ötletem nincs.
Elméletileg várhatnék még a szürettel, de egész jövő hétre záporos időket mond az OMSZ, így ha megúszom eső nélkül, gorsan leszedem ami még van. Úgy tervezem, hogy a lehető leggyorsabban elválasztom a mustot a bogyótól, villámgyors, laza préseléssel, mert a héjból csak savat tudnék idén nyerni. Az idei termést most pálinkának becsülöm, mert cukrot nem használva iható bort nem tudok elképzelni.
A hétvégén beugrottam Rostiékhoz Csopakra, megnézni milyen szőlőt szüretelnek. A fürtök kinézetre hasonlítottak az én szőlőmhöz, náluk viszont 18 körüli volt a mustfok. Szerintem cukrozzák a talajt, más ötletem nincs.
szeptember 10, 2007
Látogatás a borfesztiválon
Amikor az ember blogot ír, sohasem lehet biztos abban, hogy rajta kívül bárki olvasni fogja. Azon kívül, hogy volt egyetemi évfolyamtársaim megtalálnak, illetve néhányan e-mailben megkeresnek egy-egy kérdéssel, ritkán kapok arról visszjelzést, hogy bárkit is érdekelne ez a dolog. Arra meg aztán gondolni sem mertem volna, hogy komoly borászok is megfordulnak nálam.
A hétvégén meglátogattam a borfesztivált a várban. Amint Gál Lajos pincészeténél megálltunk, és megkóstoltuk a dűlőszelektált borát, és beszélgettünk a rizlingek árazásáról, amikor a bort kínáló fiú egyszer csak rám nézett, és megkérdezte:
- Nem a Rambó vagy a Kezdőszőlész esetleg?
- De én vagyok a Rambó, a Kezdőszőlész más, ő a Spicc.
A fiú odanyúlt a pulthoz, és szó nélkül átadott egy üveg bort. Azt hiszem, ez volt eddigi blogger ténykedésem legkomolyabb elismerése.
Egyébként csak olaszrizlinget kóstoltam, két kivételtől eltekintve mindenkit, akit szerettem volna: nem vettem észre a Kreinbacher pincét, és mire a Ráspi pincéhez betértem volna már nagyon be voltam rúgva, és értem jött a nejem.
Két nagyon érdekes beszélgetésem volt, a Tornai és a Juhász pince borászaival, akik két teljesen eltérő technológiával készítenek olaszrizlinget. A Tornai-féle technológia (a must ülepítésének kivételével) nagyjából egybevág azzal, amit én is csinálok, Juhász Attila viszont a finomseprőn tartott, folyamatosan kevergetett, alacsony kénszint mellett történő almasav bontásról mesélt. Jásdiéktól megtudtam, hogy a dűlőszelektált palackozott rizlinghez két évig hozzá se nyúlnak - ez engem is bizakodásal töltött el.
A hétvégén meglátogattam a borfesztivált a várban. Amint Gál Lajos pincészeténél megálltunk, és megkóstoltuk a dűlőszelektált borát, és beszélgettünk a rizlingek árazásáról, amikor a bort kínáló fiú egyszer csak rám nézett, és megkérdezte:
- Nem a Rambó vagy a Kezdőszőlész esetleg?
- De én vagyok a Rambó, a Kezdőszőlész más, ő a Spicc.
A fiú odanyúlt a pulthoz, és szó nélkül átadott egy üveg bort. Azt hiszem, ez volt eddigi blogger ténykedésem legkomolyabb elismerése.
Egyébként csak olaszrizlinget kóstoltam, két kivételtől eltekintve mindenkit, akit szerettem volna: nem vettem észre a Kreinbacher pincét, és mire a Ráspi pincéhez betértem volna már nagyon be voltam rúgva, és értem jött a nejem.
Két nagyon érdekes beszélgetésem volt, a Tornai és a Juhász pince borászaival, akik két teljesen eltérő technológiával készítenek olaszrizlinget. A Tornai-féle technológia (a must ülepítésének kivételével) nagyjából egybevág azzal, amit én is csinálok, Juhász Attila viszont a finomseprőn tartott, folyamatosan kevergetett, alacsony kénszint mellett történő almasav bontásról mesélt. Jásdiéktól megtudtam, hogy a dűlőszelektált palackozott rizlinghez két évig hozzá se nyúlnak - ez engem is bizakodásal töltött el.
szeptember 02, 2007
Muskotály szüret
Az idén megint bénára sikerült a szüret előtti hét időjárása: egész héten esett. Szerencsére pénteken már nem volt eső, így szombaton valmennyire szikkadt talajon láthattunk neki a szüretnek.
9-1/2 10 körül kezdtük, és egy órára már kész is volt a szedés. Utána kipréseltünk egy présnyi cefrét, majd felraktuk a prést, elmosogattuk a nagyját, és hazmentünk.
18-as cukorfok!
A mennyisége több, mint amit vártam, kb. 300 liter must lett. Idén az utóprésmustot (amit préselni kell a szőlőből, és nem a súlyánál fogva folyik ki) nem tettem bele a borba, ez a rész elosztogatásra és megivásra került.
Egy 200 és egy 100 literes hordó lett arasznyi híján tele.
9-1/2 10 körül kezdtük, és egy órára már kész is volt a szedés. Utána kipréseltünk egy présnyi cefrét, majd felraktuk a prést, elmosogattuk a nagyját, és hazmentünk.
18-as cukorfok!A mennyisége több, mint amit vártam, kb. 300 liter must lett. Idén az utóprésmustot (amit préselni kell a szőlőből, és nem a súlyánál fogva folyik ki) nem tettem bele a borba, ez a rész elosztogatásra és megivásra került.
Egy 200 és egy 100 literes hordó lett arasznyi híján tele.
A Siegfried-vonal
A szőlőben három lépcsős védeli rendszert szereltem fel:
Az első rendszer lila színű, "rózsa" illatú zacskókból áll, amit rémisztően csapkod a szél ide-oda. Hátránya, hogy ha megtelik vízzel, nem olyan rémisztően csapkod. A kémiai része valami borzalmas a dolognak, olyan erős szintetikus rózsaszag, hogy az őz teljes egészében elmaradt a rendszer kihelyezése után.
A második védelmi vonal az optikai riasztó rendszer, elsősorban seregélyek ellen, olyan könnyű sárga szemeteszsák cskokra vágva, amely a legkisebb szellőre is vadul lengeni kezd, és ez biztos borzasztó rémisztő lehet egy seregély számára.
A harmadik vonalat a sörösdobozokból, drótból és madzagból összeállított kolompok alkotják, amelyeket részben a szél kongat, részben az őz, ha átbújik a drótok alatt, és meglöki azokat.
A következő oldalon harctéri képek láthatók, csak erős idegzetűeknek.
Az első rendszer lila színű, "rózsa" illatú zacskókból áll, amit rémisztően csapkod a szél ide-oda. Hátránya, hogy ha megtelik vízzel, nem olyan rémisztően csapkod. A kémiai része valami borzalmas a dolognak, olyan erős szintetikus rózsaszag, hogy az őz teljes egészében elmaradt a rendszer kihelyezése után.
A második védelmi vonal az optikai riasztó rendszer, elsősorban seregélyek ellen, olyan könnyű sárga szemeteszsák cskokra vágva, amely a legkisebb szellőre is vadul lengeni kezd, és ez biztos borzasztó rémisztő lehet egy seregély számára.
A harmadik vonalat a sörösdobozokból, drótból és madzagból összeállított kolompok alkotják, amelyeket részben a szél kongat, részben az őz, ha átbújik a drótok alatt, és meglöki azokat.
A következő oldalon harctéri képek láthatók, csak erős idegzetűeknek.
Szüreti készülődés - hordómosás
Idén először nem a ház udvarán, hanem a pincénél láttunk neki a szüreti készülődésnek. Mivel idén mindent minnél egyszerűbben szerettem volna megcsinálni, ezért nem vittük haza a hordókat a faluba, majd vissza, hanem a pincénél forraltunk vizet, és mostuk ki a hordókat. Hogy jövőre már csak az instrukciókat kelljen kiadnom, a fiamat is tanítgattam a teendőkre.
A víz a vártnál jobb hatásfokkal forrt fel a szabadban, a tüzelésre a tavalyi venyigét használtuk fel, amit feleségem aprított megfelelő méretűre.
Anyu valami elképesztő sámán szerelésben horda a trisóra a forró vizet, így biztosítva, hogy a felhők nagy ívben elkerüljék Becce környékét.
A forrázás után a hordókat belülről is meg kell szemlélni (az ún. bevilágítást már nem dróton beengedett gyertyával csináljuk), hogy maradt-e borkő, seprő, vagy esetleg penész a hordó falán.
A víz a vártnál jobb hatásfokkal forrt fel a szabadban, a tüzelésre a tavalyi venyigét használtuk fel, amit feleségem aprított megfelelő méretűre.
Anyu valami elképesztő sámán szerelésben horda a trisóra a forró vizet, így biztosítva, hogy a felhők nagy ívben elkerüljék Becce környékét.
A forrázás után a hordókat belülről is meg kell szemlélni (az ún. bevilágítást már nem dróton beengedett gyertyával csináljuk), hogy maradt-e borkő, seprő, vagy esetleg penész a hordó falán.
Tőkepótlás
Mindenféle okokból (fajtaszelekció, növényvédelmi szelekció) idén mintegy 20 új rizling tövet kellett pótolni a szőlőben. Mivel kora tavasszal már elkelt az összes oltvány (már februárban elkezdték a helyiek az ültetést) így csak a nyári szállítmányból jutott nekem. Telepítettem volna még egy sor muskotályt is, de iszonyú baleset érte az olványkészítőt: rosszul kevert méreggel permetezett (szerinte a kiszerelés volt rossz) és elhalt majd egy évnyi olványa - a 20 tő rizlinget is úgy vadászta össze.
A telepítésben - természetesen - segített a fiam is.
Kicsit féltem a nyár közepén történő ültetéstől, pláne ekkora aszályban, de minden oltvány a gödrébe beöntöttem egy vödör vizet, amikor elitta, akkor a beiszapoláshoz kapott még egy vödörnyit, és ezzel a tartalékkal gyönyörűen (100%-osan) megeredt.
A telepítésben - természetesen - segített a fiam is.
Kicsit féltem a nyár közepén történő ültetéstől, pláne ekkora aszályban, de minden oltvány a gödrébe beöntöttem egy vödör vizet, amikor elitta, akkor a beiszapoláshoz kapott még egy vödörnyit, és ezzel a tartalékkal gyönyörűen (100%-osan) megeredt.
ESCA, perenoszpóra, perzselés
Két betegséget figyeltem meg a szőlőben, az egyik az ESCA, a másik a fürtperenoszpóra.
Az ESCA jellegzetessége a "tigriscsíkos" levélzet, amely előbb-utóbb a teljes növény elszáradását okozza. Előrehaladott állapotban csak a tő kivágásával lehet védekezni ellene (mármint a fertőzés továbbvitele ellen). Metszéskor már ilyen tő ne legyen a szőlőben, mert az ollóval a fertőzés áthurcolható. Folpet tartalmú készítményekkel lehet ellene küzdeni korai stádiumban. Az ESCÁra jellemző még a fürtök zöld fonnyadása, ilyenkor iszonyat savanyú fürtök kerülnek az ép szőlő közé. Ezekez a fürtöket le szoktam dobálni.
A másik betegség egy-két tőkén jelent meg. A fürtperenoszpóráról van szó, amikor a levélen nem, de a fürtön jelentkeznek a perenoszpóra tünetei: beszáradó szemek, fehéres penészfoltokkal. Mivel felszívódó szereket is alkalmazok, nem aggódok azon, ha néhány ilyen fürtöt látok: a száraz részeket levágom a fürtröl, és így megakadályozom a továbbterjedést.
Ilyen őrült melegben gondot jelent még a nap/hő okozta perzselés. Az ilyen leveleket az eső rámossa a fürtökre, jó táptalajt adva az őszi rothadáshoz, ezért le szoktam morzsolni őket.
Az ESCA jellegzetessége a "tigriscsíkos" levélzet, amely előbb-utóbb a teljes növény elszáradását okozza. Előrehaladott állapotban csak a tő kivágásával lehet védekezni ellene (mármint a fertőzés továbbvitele ellen). Metszéskor már ilyen tő ne legyen a szőlőben, mert az ollóval a fertőzés áthurcolható. Folpet tartalmú készítményekkel lehet ellene küzdeni korai stádiumban. Az ESCÁra jellemző még a fürtök zöld fonnyadása, ilyenkor iszonyat savanyú fürtök kerülnek az ép szőlő közé. Ezekez a fürtöket le szoktam dobálni.
A másik betegség egy-két tőkén jelent meg. A fürtperenoszpóráról van szó, amikor a levélen nem, de a fürtön jelentkeznek a perenoszpóra tünetei: beszáradó szemek, fehéres penészfoltokkal. Mivel felszívódó szereket is alkalmazok, nem aggódok azon, ha néhány ilyen fürtöt látok: a száraz részeket levágom a fürtröl, és így megakadályozom a továbbterjedést.
Ilyen őrült melegben gondot jelent még a nap/hő okozta perzselés. Az ilyen leveleket az eső rámossa a fürtökre, jó táptalajt adva az őszi rothadáshoz, ezért le szoktam morzsolni őket.
Aszály
Képek, komment nélkül. Az alattam lévő dűlőben készültek, ahol amúgy is sekély a termőréteg (30 cm), alatta bazalt padozat.
Tudom mit tettem a nyáron...
csak lusta voltam leírni. Megint ugyanaz a történet, mint tavaly: a nejem még nem készített annyi képet a gyerekekről, amelyel a második pótwinchester is betelt volna a MacIntoshon, így ezt a hiányosságot sürgősen pótolni kellett a nyár során. Fényképező gép csak villanásokra volt nálam, letölteni egyszer sem tudtam, fényképek nélkül pedig egy halott valami a blog, ezért nem postoltam.
Ezen kívül hozzányúltak a blogmotorhoz a Gúglinál (never touch a running system!) persze el is baszták, a bug olyan béna volt, hogy elment a kedvem a blogolástól. Tudni kell, hogy valami hax kell ahoz, hogy az "Olvason tovább / Vissza a főoldalra" dolog működjön, ez kellett volna patchelni ... eh, francokat túrom én a netet ezért.
Na, ennyit a nyomorúságos életem szánalmas részleteiről, szépen sorban bepostolom, amit eddig kellett volna.
Ezen kívül hozzányúltak a blogmotorhoz a Gúglinál (never touch a running system!) persze el is baszták, a bug olyan béna volt, hogy elment a kedvem a blogolástól. Tudni kell, hogy valami hax kell ahoz, hogy az "Olvason tovább / Vissza a főoldalra" dolog működjön, ez kellett volna patchelni ... eh, francokat túrom én a netet ezért.
Na, ennyit a nyomorúságos életem szánalmas részleteiről, szépen sorban bepostolom, amit eddig kellett volna.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)