Az ESCA jellegzetessége a "tigriscsíkos" levélzet, amely előbb-utóbb a teljes növény elszáradását okozza. Előrehaladott állapotban csak a tő kivágásával lehet védekezni ellene (mármint a fertőzés továbbvitele ellen). Metszéskor már ilyen tő ne legyen a szőlőben, mert az ollóval a fertőzés áthurcolható. Folpet tartalmú készítményekkel lehet ellene küzdeni korai stádiumban. Az ESCÁra jellemző még a fürtök zöld fonnyadása, ilyenkor iszonyat savanyú fürtök kerülnek az ép szőlő közé. Ezekez a fürtöket le szoktam dobálni.
A másik betegség egy-két tőkén jelent meg. A fürtperenoszpóráról van szó, amikor a levélen nem, de a fürtön jelentkeznek a perenoszpóra tünetei: beszáradó szemek, fehéres penészfoltokkal. Mivel felszívódó szereket is alkalmazok, nem aggódok azon, ha néhány ilyen fürtöt látok: a száraz részeket levágom a fürtröl, és így megakadályozom a továbbterjedést.
Ilyen őrült melegben gondot jelent még a nap/hő okozta perzselés. Az ilyen leveleket az eső rámossa a fürtökre, jó táptalajt adva az őszi rothadáshoz, ezért le szoktam morzsolni őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése