Ilyenkor a növényvédelemről szól a szőlőművelés. Sok eső, utána hamar kisütő nap, aztán megint eső ... és így tovább. A rajzóspórákkal szaporodó gombák fertőzésének optimális feltételei: a nem túl forró, de meleg, nedves idő.
A szőlőn (egy tőkén) mintha megjelent volna a perenoszpóra. A jellegzetes tünetcsoport egyik jele a levél színén egy "olajfolt" (valójában egy világosabb folt), majd pár napra rá a levél fonákján egy fehéres penésszerű bevonat jelenik meg.
Ha már fertőződött a szőlő, akkor felszívódó szerekkel meg kell ölni a levelekben a gombafonalakat, míg a további fertőzést nehézfémtartalmú szerekkel kell meggátolni. A nehézfémek kicsapják a rajzóspórák fehérjetartalmát, és így akadályozzák meg a fertőzést.
Szóval a hétvégén permeteztem az alábbi kombóval:
Ridomil (Perenoszpóra elleni felszívódó)
Rubigan (Lisztharmat ellen felszívódó)
Dithane (Perenoszpóra ellen kontakt)
Thiovit (Lisztharmat ellen kontakt)
Ez a nedves idő nagyon veszélyes, jövő héten megismétlem a kezelést.
Az esőisten volt olyan kegyes, hogy a permetezés végét már záporban csináltam. Az utolsó pár soron kétszer mentem végig, de megint jött egy zápor. Ez már vicces. A múltkor is éppen a végén eredt el egy tenyérnyi felhőből az eső csak Beccén, most csak egy sávban esett, pont a hegy fölött.
Jövő héten egy kicsit megigazítom a zöldfelületet, befűzögetem, ilyesmi. Ha anyu hét közben, unalmában meg nem csinálja.
május 28, 2006
május 15, 2006
Tavaszi teendők
A múltkori bejegyzésben említetést tettem a talajmunkákról.Tavaly hihetetlenül csapadékos év volt, és úgy döntöttem, hagy az őszi és tavaszi szántást kihagyom, mert nem volt szükség a talaj téli csapdédkbefogadó képességének növelésére. Májusban közepén, a múlt héten a szőlő kapott egy könnyű tárcsázást, amellyel javarészt kiirtottuk a sorok között a gyomot, valamint a talaj felső rétegében elroncsoltuk a kialakult hajszálcsövességet, így a szárazabb időszakban a párologtatás mértékét visszafogtuk. Ugyanakkor a tavaszi-nyár eleji esőket a föld be tudja fogadni.
A sorokat megkapálta Feri bácsi, így jelenleg nagyon szép, gyommentes az ültetvény. Persze itt-ott kihajt a gyöktörzsről némi gyom, de ezeket majd a kultivátorozás elintézi.
Május közepe a fattyazás (szakszerűbben: hajtásválogatás) időpontja. Ezt szeretem magam csinálni, mert már most érdemes a jövő évi metszésre gondolni, amikor a tőkefejen 1-2 vesszőt meghagyunkk. Ha a tőkefejet hagyjuk kihajtani, akkor azokat a vesszőket fogjuk jövőre lehajtani, szépen kordában tartva a tőkefejet, és nem képződnek hosszú, felesleges karok.A fattyazás könnyű munka, kellemes séta a szőlőben, miközben az ember megritkítja a bozontos tőkefejen a hajtásokat. Ugyanakkor kiemelkedően fontos szerepe van a növényvédelemben, mert:
- a szőlőt átjárja a levegő, eső után gyorsabban megszárad, csökken a gombafertőzés kockázata;
- a permetszer jobban eljut minden levélre;
- a szőlőlevélatka nehezebben talál árnyékos búvóhelyet.
Ezután megpermeteztem a szőlőt, Dithane (20g/10liter) , Thiovit (30g/10 liter) és Quadris (10ml/10 liter) keverékével. (Eredetileg Rubigant és Ridomilt használtam volna, de ezeket otthon felejtettem, így a pince készletéből kellett dolgoznom, ezért a kontakt perenoszpóra és lisztharmat elleni védekezést némi széles hatóspektrumú felszívódó szerrel kombináltam.) Kicsit talán durvának tűnik, de félek a tavalyihoz hasonló lisztharmat-fertőzés kialakulásától, ezért szigorúbbra fogom a vegyszerezést.
És végül örömmel üdvözöltem legkisebb barátaimat a szőlőben: szépen megeredtek a múlt héten larakott oltványok. Összesen 3-4 olyant találtam, ami nem hajtott ki, ami meglehetősen jó aránynak mondható. Mivel a rizlingből az utolsó oltványokat hoztam el - a szép leveleseket már kiválogatták -, elégedett vagyok az eredménnyel. Ha jönne pár nap csendes eső lehüléssel, akkor biztosan megmaradnának.
május 08, 2006
Hogyan keressünk napszámost?
A szőlőművelés bizonyos munkafolyamatai megkövetelik a kézi kapálást. A sorközöket meg lehet szántani, könnyű tárcsázni, vagy kultivátorozni, de a sorokat meg kell kapálni. A sorok kapálását lehet javítani azzal, hogy keskeny nyomtávú kézi kultivátorral (alias motoros kapával) a tőkék közét meg lehet kultivátorozni, de a tőkék tövét mindenképpen ki kell tisztogatni.
Ma Magyarországon 430ezer ember munkanélküli a nyilvántartások szerint. Ennek ellenére a Balaton-felvidéken szinte lehetetlen napszámost (kapást) kapni.
A szőlőm korábbi tulajdonosa, Feri bácsi, aki a szőlő gépi munkáit (szántás, tárcsázás, kultivátorozás) csinálja, illetve segít a metszésben, a tavalyi évben elvállalta a kapálást is. Idén azonban a felesége elesett a biciklivel, megsérült a karja, így nem vállalták a kapálást.
A szőlő sorközei tiszták, azonban felverte a gaz a sorokat, így mindenképpen napszámost kellett keresnem, aki a testi erő mellett birtokában van annak a különös képességnek, hogy nem vagdalja össze a tőkék tövét, és nem vágja ki a frissen telepített töveket sem. A helybéliek tanácsát követve elkezdtem a telefonálást a környékbeli mezőgazdasági vállalkozók között, és arra a lehangoló tapasztalatra jutottam, hogy a kapálás nehéz munka, így senki nem vállalja. Pontosabban: a környékben senki nem vállalja. Van egy csapat Ajkáról, akik öten leautóznak a Dörgicsére és - kb. másfél hetes egyeztetés után -, meg tudja mondani a helyi munkaszervező, hogy "tudnak-e jönni". A faluban gyakorlatilag senki nem vállal ilyen munkát, amelyért egyébként kb. napi netto 5-6 ezer forintért (havi netto 110-130 ezer forint) vállalnak el, akik elvállalják.
A helybéliek elmondása szerint a napszámosokkal egyébként is csak a baj van, a helyieket a megbízónak kell kiszállítani a szőlőbe, ott "traktálni" (hogy ez pontosan mit jelent, nem tudom, de gondolom kaja-pia), és "még így sem olyan munkát csinálnak, ami megfelelő".
El kellene gondolkozni ezen a 430 ezer munkanélkülin. Vajon tényleg olyan súlyos a helyzet, vagy nem tesznek semmit a saját érdekükben?
Szerencsére minden jóra fordult: megjött Feri bácsi unokája, akivel együtt mégis elválallják a kapálást.
Ma Magyarországon 430ezer ember munkanélküli a nyilvántartások szerint. Ennek ellenére a Balaton-felvidéken szinte lehetetlen napszámost (kapást) kapni.
A szőlőm korábbi tulajdonosa, Feri bácsi, aki a szőlő gépi munkáit (szántás, tárcsázás, kultivátorozás) csinálja, illetve segít a metszésben, a tavalyi évben elvállalta a kapálást is. Idén azonban a felesége elesett a biciklivel, megsérült a karja, így nem vállalták a kapálást.
A szőlő sorközei tiszták, azonban felverte a gaz a sorokat, így mindenképpen napszámost kellett keresnem, aki a testi erő mellett birtokában van annak a különös képességnek, hogy nem vagdalja össze a tőkék tövét, és nem vágja ki a frissen telepített töveket sem. A helybéliek tanácsát követve elkezdtem a telefonálást a környékbeli mezőgazdasági vállalkozók között, és arra a lehangoló tapasztalatra jutottam, hogy a kapálás nehéz munka, így senki nem vállalja. Pontosabban: a környékben senki nem vállalja. Van egy csapat Ajkáról, akik öten leautóznak a Dörgicsére és - kb. másfél hetes egyeztetés után -, meg tudja mondani a helyi munkaszervező, hogy "tudnak-e jönni". A faluban gyakorlatilag senki nem vállal ilyen munkát, amelyért egyébként kb. napi netto 5-6 ezer forintért (havi netto 110-130 ezer forint) vállalnak el, akik elvállalják.
A helybéliek elmondása szerint a napszámosokkal egyébként is csak a baj van, a helyieket a megbízónak kell kiszállítani a szőlőbe, ott "traktálni" (hogy ez pontosan mit jelent, nem tudom, de gondolom kaja-pia), és "még így sem olyan munkát csinálnak, ami megfelelő".
El kellene gondolkozni ezen a 430 ezer munkanélkülin. Vajon tényleg olyan súlyos a helyzet, vagy nem tesznek semmit a saját érdekükben?
Szerencsére minden jóra fordult: megjött Feri bácsi unokája, akivel együtt mégis elválallják a kapálást.
május 07, 2006
Még egy pár gondolat az oltványkészítésről
Az oltványokat Szentantalfán készíti családjával együtt egy gazdálkodó, Dobosi Gyula (+36 87 479619). A házuk eléggé nehezen megtalálható, ha a helybéliek útbaigazítása alapján keressük. Ha Zánka-Tagyon felől érkezünk a faluba, el kell mennünk egy kanyarig, ahol a bolt+kocsma komplexum található, majd ezután az első lehetőségnél balra kell fordulnunk (Templom utca). A utcán haladva végig balra tartva, mielőtt kiérünk a faluból, egy patakparton épült nagy házat kell keresnünk, amelyhez melegházak tartoznak (házszám: 32, de ez nem látszik).
Sajnos, mire a fényképeket készítettem, az áztatókád már üres volt, és az oltványkészítő gépet szétszerelték, így - szándékaimmal ellentétben - nem tudok képriportot adni a teljes technológiáról.
Az első képen az előmelegítőben várakoznak az oltványok, ahol 34C fok feleg van, és a relatív páratartalommal sincs semmi baj, a gépem optikája a belépéskor azonnal bepárásodott. Ez az idő kedvező a vesszők kihajtására. Amikor a rügyek megduzzadnak, akkor a vesszőket átszállítják a melegházba, ahol kihajtanak, majd ezután a gyökeret tőzegbe ágyazva fóliazacskóba teszik, ez látható a második képen.
Az oltványokat fajtánként eltérő színű szigetelőszalaggal jelölik meg (harmadik kép). Az oltványokat dobozban lehet elszállítani. A z oltványkészítő éppen a muskotály (sárga) és a rizlig (fekete) töveket pakolja az általam hozott dobozba. (Fontos! Dobozt a megrendelőnek kell vinni!)
Sajnos, mire a fényképeket készítettem, az áztatókád már üres volt, és az oltványkészítő gépet szétszerelték, így - szándékaimmal ellentétben - nem tudok képriportot adni a teljes technológiáról.
Az első képen az előmelegítőben várakoznak az oltványok, ahol 34C fok feleg van, és a relatív páratartalommal sincs semmi baj, a gépem optikája a belépéskor azonnal bepárásodott. Ez az idő kedvező a vesszők kihajtására. Amikor a rügyek megduzzadnak, akkor a vesszőket átszállítják a melegházba, ahol kihajtanak, majd ezután a gyökeret tőzegbe ágyazva fóliazacskóba teszik, ez látható a második képen.
Az oltványokat fajtánként eltérő színű szigetelőszalaggal jelölik meg (harmadik kép). Az oltványokat dobozban lehet elszállítani. A z oltványkészítő éppen a muskotály (sárga) és a rizlig (fekete) töveket pakolja az általam hozott dobozba. (Fontos! Dobozt a megrendelőnek kell vinni!)
május 03, 2006
Teszek - veszek
A hétvégén még sor kerítettem egy permetezésre is. (Alapjaiban a Sygneta növényvédelmi technológiával dolgozom, de helyenként kicsit módosítottam, mert hétvégi szőlészként többször kell felszívódó szert alkalmaznom.) A lisztharmatra idén fokozottan kell figyelnem, mert a vesszők erősen fertőzöttek maradtak a tavalyi rendkívül súlyos fertőzés után.
Amikor a hajtások néhány centiméteresek, Thiovit Jet-tel permetezek, 70g/10liter töménységben. Nagyjából 20 liter permet elegendő az egész szőlőre. Szerencsém volt az idővel, nem volt se túl meleg, a nap se tűzött perzselőn. Bár a Thiovit a legkevésbé okoz perzselést a kéntartalmú szerek közül, nem árt az óvatosság.
---
A tavalyi borom sajnos gallyra ment, mert a friss csertölgy hordóktól erős faízt kapott a bor. Nem fás jelleget, hanem durva "talpfás" ízt, ami minden mást elnyom. Ezt azért sajnálom nagyon, mert amúgy a bor nagyon jó lett volna. Ezt idén mindenképpen szeretném megelőzni, úgyhogy a nyár a hordók (folyamatosan cserélt) hideg vizes áztatásával fog eltelni. El is kezdtem, a hátvégén a négy üres, 200 literes hordómat trisós vízzel kiforráztam (ami kiszedte belőle a leülepedett borkősavat), majd hideg vízzel feltöltöttem, és a vízhez adtam egy teáskanálnyi porított borként. Ez reményeim szerint meggátolja a víz megromlását, azalatt a két hét alatt amíg le nem cserélem.
---
Fontos a pince környékének rendben tartása is, ezért lekaszáltam a pince előterét. A szomszéd nyugdíjasok pazar pázsitot nevelnek, ők fűnyíróztak. Elhatároztam, hogy ha nyugdíjba megyek, én is azzal teszem tönkre a szomszédaim idegét, hogy mindig 4-6 cm között tartom a pince előtt a gyep magasságát. Egyelőre erre nincs időm, megelégszem a marhalegelő megfékezésével.
Amikor a hajtások néhány centiméteresek, Thiovit Jet-tel permetezek, 70g/10liter töménységben. Nagyjából 20 liter permet elegendő az egész szőlőre. Szerencsém volt az idővel, nem volt se túl meleg, a nap se tűzött perzselőn. Bár a Thiovit a legkevésbé okoz perzselést a kéntartalmú szerek közül, nem árt az óvatosság.
---
A tavalyi borom sajnos gallyra ment, mert a friss csertölgy hordóktól erős faízt kapott a bor. Nem fás jelleget, hanem durva "talpfás" ízt, ami minden mást elnyom. Ezt azért sajnálom nagyon, mert amúgy a bor nagyon jó lett volna. Ezt idén mindenképpen szeretném megelőzni, úgyhogy a nyár a hordók (folyamatosan cserélt) hideg vizes áztatásával fog eltelni. El is kezdtem, a hátvégén a négy üres, 200 literes hordómat trisós vízzel kiforráztam (ami kiszedte belőle a leülepedett borkősavat), majd hideg vízzel feltöltöttem, és a vízhez adtam egy teáskanálnyi porított borként. Ez reményeim szerint meggátolja a víz megromlását, azalatt a két hét alatt amíg le nem cserélem.
---
Fontos a pince környékének rendben tartása is, ezért lekaszáltam a pince előterét. A szomszéd nyugdíjasok pazar pázsitot nevelnek, ők fűnyíróztak. Elhatároztam, hogy ha nyugdíjba megyek, én is azzal teszem tönkre a szomszédaim idegét, hogy mindig 4-6 cm között tartom a pince előtt a gyep magasságát. Egyelőre erre nincs időm, megelégszem a marhalegelő megfékezésével.
Ültetés
Ezen a hétvégén a fajtaszelekció során kivágott tőkék pótlása volt soron. 92 rizling és 22 muskotály tövet telepítettünk. Gyökeres oltványt vásároltam, darabját 320 forintért.
A gödrös ültetést alkalmaztuk, az oltványkészítő tanácsát követve. Eredetileg szálvassal készített lukba ültettem volna, azonban azt tanácsolták, hogy ássak egy cca. 40 cm mély 25 cm átmérőjű gödröt, és abba tegyük le az oltványt. Az ok: az előnevelt vesszőknek már van gyökérzetük (amelyet egy tőzeglabda vesz körül), és ezt nem kell visszametszeni, hanem puha talajjal kell körbevenni, beiszapolni, hogy a gyökér folyatatni tudja a tápanyagfelvételt. A szálvesszővel készített luk fala tömörödik, amely gátolná a gyenge kis gyökérzet növekedését.
Az ültetés folyamata:
1. Készíteni kell egy gödröt, amelybe az oltvány kerül.
2. Az oltvány gyökerét védő fóliazacskó alját ki kell vágni, majd az oltványt a gödörbe kell helyezni úgy, hogy csak a felső szem legyen a talaj szintje fölött.
3. Az oltvány gyökerét védő fóliazacskót oldalt fel kell hasítani, miközben a zacskót összefogva kell tartani, hogy az gyökérről a tőzeglabda ne omoljon le.
4. A fóliát még mindíg összefogva, porhanyós földdel kell körülvenni az oltványt.
5. Ezután a fóliát óvatosan ki kell húzni a földből, vigyázva arra, hogy a tőzeglabda a gyökéren maradjon.
6. Ezt követi a beiszapolás: a tőke tövébe vizet kell önteni, majd amikor kellően átnedvesedett, az oltvány óvatosan fel-le mozgatni, hogy a gyökeret körbefolyja a híg sár.
7. Miután a víz leszivárgott az oltvány tövéhez, a gödröt be kell takarni földdel. Megtaposni nem szabad, mert akkor a vékony gyökerek leszakadhatnak, illetve a talaj összetömörödhet, és ez gátolja az oltvány megeredését.
A gödrös ültetést alkalmaztuk, az oltványkészítő tanácsát követve. Eredetileg szálvassal készített lukba ültettem volna, azonban azt tanácsolták, hogy ássak egy cca. 40 cm mély 25 cm átmérőjű gödröt, és abba tegyük le az oltványt. Az ok: az előnevelt vesszőknek már van gyökérzetük (amelyet egy tőzeglabda vesz körül), és ezt nem kell visszametszeni, hanem puha talajjal kell körbevenni, beiszapolni, hogy a gyökér folyatatni tudja a tápanyagfelvételt. A szálvesszővel készített luk fala tömörödik, amely gátolná a gyenge kis gyökérzet növekedését.
Az ültetés folyamata:
1. Készíteni kell egy gödröt, amelybe az oltvány kerül.
2. Az oltvány gyökerét védő fóliazacskó alját ki kell vágni, majd az oltványt a gödörbe kell helyezni úgy, hogy csak a felső szem legyen a talaj szintje fölött.
3. Az oltvány gyökerét védő fóliazacskót oldalt fel kell hasítani, miközben a zacskót összefogva kell tartani, hogy az gyökérről a tőzeglabda ne omoljon le.
4. A fóliát még mindíg összefogva, porhanyós földdel kell körülvenni az oltványt.
5. Ezután a fóliát óvatosan ki kell húzni a földből, vigyázva arra, hogy a tőzeglabda a gyökéren maradjon.
6. Ezt követi a beiszapolás: a tőke tövébe vizet kell önteni, majd amikor kellően átnedvesedett, az oltvány óvatosan fel-le mozgatni, hogy a gyökeret körbefolyja a híg sár.
7. Miután a víz leszivárgott az oltvány tövéhez, a gödröt be kell takarni földdel. Megtaposni nem szabad, mert akkor a vékony gyökerek leszakadhatnak, illetve a talaj összetömörödhet, és ez gátolja az oltvány megeredését.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)