
Tavaly hihetetlenül csapadékos év volt, és úgy döntöttem, hagy az őszi és tavaszi szántást kihagyom, mert nem volt szükség a talaj téli csapdédkbefogadó képességének növelésére. Májusban közepén, a múlt héten a szőlő kapott egy könnyű tárcsázást, amellyel javarészt kiirtottuk a sorok között a gyomot, valamint a talaj felső rétegében elroncsoltuk a kialakult hajszálcsövességet, így a szárazabb időszakban a párologtatás mértékét visszafogtuk. Ugyanakkor a tavaszi-nyár eleji esőket a föld be tudja fogadni.
A sorokat megkapálta Feri bácsi, így jelenleg nagyon szép, gyommentes az ültetvény. Persze itt-ott kihajt a gyöktörzsről némi gyom, de ezeket majd a kultivátorozás elintézi.

A fattyazás könnyű munka, kellemes séta a szőlőben, miközben az ember megritkítja a bozontos tőkefejen a hajtásokat. Ugyanakkor kiemelkedően fontos szerepe van a növényvédelemben, mert:
- a szőlőt átjárja a levegő, eső után gyorsabban megszárad, csökken a gombafertőzés kockázata;
- a permetszer jobban eljut minden levélre;
- a szőlőlevélatka nehezebben talál árnyékos búvóhelyet.
Ezután megpermeteztem a szőlőt, Dithane (20g/10liter) , Thiovit (30g/10 liter) és Quadris (10ml/10 liter) keverékével. (Eredetileg Rubigant és Ridomilt használtam volna, de ezeket otthon felejtettem, így a pince készletéből kellett dolgoznom, ezért a kontakt perenoszpóra és lisztharmat elleni védekezést némi széles hatóspektrumú felszívódó szerrel kombináltam.) Kicsit talán durvának tűnik, de félek a tavalyihoz hasonló lisztharmat-fertőzés kialakulásától, ezért szigorúbbra fogom a vegyszerezést.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése