december 01, 2006

A logo és ami mögötte van

A téli időszakban, amikor a türelem dominál a borkészítésben - azaz várjuk, hogy kerekedjen, formálódjon a bor -, van idő arra, hogy összefoglaljam azokat az alapvető értékeket, amelynek mentén nekifogtam a borászkodásnak. Ezeket az értékeket próbálja meg kifejezni a boroscimkém vadonatúj logoja.

Természeteség

A házi alapanyagokból készített csirkepörköltet összehasonlítani az áruházakban kapható csirkéből készült étellel egész egyszerűen méltatlan. A nagyüzemben nevelt broilercsirke 7 hét alatt éri el vágósúlyát, tónusa renyhe, íze kilúgozott, semmilyen, a táptól esetenként igen furcsa szaga van (különösen igaz ez a halliszttel is takarmányozott állatok húsára). A háztáji csirke három hónaposan vágható le, a folyamatos mozgás, a szabad ég alatt tartás, a változatos étrend hatására húsának íze kissé (de csak kissé) hasonlít a fácánéhoz, tónusa masszív, szálkás.

A tömegtermelés alapvető normája az állandó minőség. Ausztráliában laboratóriumokban állítanak elő minden évben az évjárati hatásokat kiküszöbölve azonos minőségű és ízű bort, Kínában "friss szőlőből főzik" a jégbort. A borkészítés az élelmiszer-vegyészet irányába halad (lásd ezt a korábbi írást). A technológia megöli a természetességet.

Amekkora különbség van a házi és a broiler csirkéből készült pörkölt között, akkora különbség van a természetes és a technológiai bor között.

Kézművesség

A szőlő művelésében egyre több helyen igyekeznek csökkenteni az élőmukát. Egyre többször látom, hogy a metszést, lekötözést tisztességesen megcsinálják, de a zöldmunkákat már elnagyolják, a sorközök kapálásával pedig csak kevesen foglalkoznak. A szántás, tárcsázás, kultivátorozás sokat segít a talajmunkában, de a sorközöket sokan gyomirtózzák. Ezt a gyakorlatot nem támogatom, szerintem nem szabad gyomirtót használni addig, amíg a mechanikai gyomortásra lehetőség van.

A szüreteléskor elterjedt gyakorlat az összeszüretelés - azaz a rothadó, penészes fürtök egybe szedése az egészséges fürtökkel. A mustot ezután gyorsan leválasztják a cefréről, kénezéssel elölik a gombákat, majd fajtaélesztővel elindítják az erjesztést. Véleményem szerint csak olyan fajtaélesztőt szabad használni, amely a fajtajelleget erősíti, és csak olyan mértékben, hogy az erjedés jó irányba induljon el, de a must "meggyilkolását" nem tartom jó ötletnek.

Zöldmunkák, kapálás, szemenkénti szüretelés: "a szőlő nem gazdát kíván, hanem cselédet".

Szembefordulás a tömegízléssel

A zsírégetés, a natúr csirkemell és a metroszexualitás jellemzi az utóbbi évtizedeket. Mindehez reduktív Chardonnay illik, világfajta is ennek megfelelően, gyártják idehaza is szép számmal. Ahogyan a mai szőrtelen fejű, mellkasú és heréjű emberi egyedeket lehetetlen megkülönböztetni egymástól, ugyanolyan semmitmondóan üresek, jellegtelenek a világfajták reduktív borai. Megállíthatatlanul haladunk a McWine hálózat felé, ahol átlagos fogyasztóknak adnak drágán semmilyen, "csinált" borokat.

Vagyunk azonban páran, akik minőségi életre vágyunk. Ez nem csak pénzkérdés, van, ami mindenkinek elérhető. Minőségi ételek, amelyeket otthon készítünk jó minőségű alapanyagokból, minőségi italok, amelyek történeteket mesélnek arról, hogy hol születtek, hogyan készültek.

Hagyományok

Sorra nyílnak az éttermek olasz, kínai, török, francia, japán, spanyol, thai ételeket kínálva, de kevés olyan helyet ismerek, ahol tisztességes magyar konyha van. Jelenleg az Európai Unióban már ellégiesednek a határok, a nemzet kultúrájának (melynek szerves része az étel-kultúra) megőrzése nélkül nem magyarok, hanem "csak" európaiak leszünk. Akinek nincsenek gyökerei, az nem tud megkapaszkodni a világban - uniformizált fogyasztóvá válik.

Konklúzió


  • Az értékes bor a természetesség jegyében készül: a hagyományos pince-technológiába csak a legszükségesebb mértékben bevonva az ipari módszereket.
  • A jól tartott szőlő meghálálja a törődést. "A minőség a tőkén dől el" - tartja a mondás. Minőséget csak az emberi munkával lehet elérni.
  • Minőségi életet egyedi értékek adnak. Szükséges tehát, hogy szembeforduljunk a tömegtermelés nihilizmusával, senkitől és semmitől nem zavartatva.
  • Ami az egyénnek a szülőföld, az a bornak a terroir. A termőhelyi hatások, egyedi ízvilág nélkül a bor jellegtelen, uniformizált ital.


  • A logo

    A logot a Lamperth Grafika készítette, köszönet érte Sampi édesapjának, aki megfestette. Külön örülök annak, grafikai világa a Fehérlófia c. rajzfilm stílusára hasonlít. A logoban szereplő vaddisznó leszegett fejjel, eltökélten halad a célja felé, ugyanilyen eltökéltséggel készítem a boromat, hagyományos ízlés szerint.

    1 megjegyzés:

    Névtelen írta...

    Remek! Elgondolkodtató hitvallás, karakteres, határozott állásfoglalás, tudatos, egyértelmű, józan értékrend. Nagyon időszerű gondolatokat feszegetsz. Gratulálok! Jó úton jársz, jó a blogod.

    Ami viszont nem tetszik, a logód. A vaddisznóról nekem az állat jut eszembe, amelyik nem gondolkodik, az ösztönei hajtják, többnyire váratlanul, sötétben jelenik meg és rendszerint kárt okoz. Ez a vaddisznó lehajtja a fejét, éles agyarai vannak, meggondolatlanul, fenyegetően tör előre. A gondolataidat olvasva, fényképeidet látva, Te nem ilyen vagy. A vaddisznó logó maradhat, de egy büszke, felemelt fejű, határozott, céltudatos és ugyanakkor segítőkész, szimpatikus logóra van szükséged, olyanra, amilyen tulajdonképpen Te magad vagy, amelyik kifejezi, sugallja az általad képviselt értékrendet.

    Ferig