A szőlő szép, itt-ott látszódik némi kórság rajta, de ha egy évről azt lehet elmondani, hogy az ESCA tette a legnagyobb kárt, akkor olyan nagy baj nincs. Az idei utolsó permetezésben bordói levet használtam kénnel, és adtam hozzá némi magnézium lombtrágyát a kocsánybénulás ellen.
Ezúttal kevés permetet adagoltam sok levegővel, és meglehetősen tempósan sétálva permeteztem, csak a fürtzónára irányítva a vegyszert. Így a bogyókat apró, tűszerű pöttyökként borítják a permetcseppek. Az alattam lévő gazda nem védekezik, nagyon komoly lisztharmatot szedett össze a szőlője idén is - kicsit félek, hogy a déli szél felhorja hozzám is a kórt. Mellettem viszont megszűnt a bozótos, így a levegő sokkal jobban jár nálam, ami viszont csökkenti a fertőzésveszélyt. Meglátjuk, mi lesz.
augusztus 02, 2009
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése