Kaló Imrével, a példaképpel, és Zotykos cimborámmal, aki Szentesi József kezei alatt tanulgatja a rajnai rizling termesztésének fortélyait.
Nem tudom, hogy az olvasóim közül ki ivott már Kaló Imre borából. Aki igen, az tudja: ez az ember egy sámán. Leányka, rozé, rizling aszú, turáni (vörös) aszú. Nincs rá szavam. Talán a felülmúlhatatlan, az elképesztő, a hihetetlen és a zseniális.
Megemlítem még a Bolyki pincét, ahol szintén zseniális borok készülnek. A borász egy roppant szimpatikus fickó, aki egyre feljebb emelkedik (számomra) az egri borászok rangsorában. Ugyancsak katartikus élmény volt Kovács Nimród Chardonnay bora, ami messze a legjobb, amit valaha ittam abből a fajtából.
Iszonyat jó délután volt.
február 14, 2009
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Igen sztm. is nehezen feledhető a Kalló Imrénél tartott kóstoló. Sámánnak nem mondanám. Azt csinálja amit talán senki más, minden szőlőnél olyan hosszú héjon erjesztést amit csak lehet. A borai ezért nem hasonlíható össze senki máséval. Én azért kicsit túlárazottnak érzem a borait, vagy csak kevés pénzem van...
valopapa
Hát, tudod... szóval akinek hat éves rozéja olyan illatos, ízgazdag, sima, komplex bor, mint Kaló Imréé, annak kijár a "sámán" jelző.
Megjegyzés küldése