Reggel megérkeztek a cimborák, 10 óra körül értünk ki a hegyre, ahol erős, szitáló köd fogadott bennünket. Sajnos nem mindenki tudott eljönni, így a vártnál kevesebben láttak naki a roppant aprólékos munkának: a rothadó szemek kipiszkálásának a fürtből.
A feldolgozást a már kikisérletezett "gépsorral" végeztük: a szőlő a zúzó-bogyózóba kerül, majd a szemeket megroppantjuk a darálón, ahol a héjon áztatás történik. Innen a cefre a présbe kerül, ahol finoman kisajtoljuk a mustot.
Az must 20-20,5 cukorfokos lett, így ezzel felállította kis pincém új rekordját: soha ilyen magas cukorfokkal szőlőt nem szüreteltem. A mennyiség is meggyőző: 6 db. 200 literes, 2 db 100 literes hordó lett forráshíjával tele - amire senki nem gondolt volna az idei lisztharmatfertőzés és jégcsapkodás után.A must behordása késő estébe nyúlt. Az utolsó prést vasárnap este raktam fel (összesen négy prés lett), a mosogatást hétfő délre fejeztük be.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése