Lucius Iunius Moderatus Columella az első században (aza majdnem kétezer éve) írta Rei rusticae libri című könyvét, amely Magyarországon A Mezőgazdaságról címmel kapható.Kevés olyan eset van, amikor valami nagyon megérint, de a 2000 éve élt gazdálkodó részletes tankönyve ilyen. A szerző az akkori összes mezőgazdasággal kapcsolatos ismeretet szintetizálta, és két fejezetet szentel a szőlő gondozásának, illetve más helyeken leírja a must, bor kezelését. Ezeknek az ismereteknek egy része semmit nem változott az elmúlt két évezredben. Ki vitatná pl. a metszésről írtakat:
"A szőlősgazdák, miközben a külső szépségre törekszenek, a bütyök mellett vágják el [t.i. a vesszőt], hogy a tartalék vessző rövidebb legyen, és a csaphoz hasonló. Ez pedig nagyon hátrányos, mivel a vágás mellett lévő szemnek árt a dér, a fagy, majd a hőség. Legjobb tehát a két bütyök között, középen elvágni a tartalék ágat, és ferde vágást készítsen a szem mögött, nehogy - ahogyan már korábban mondtam - a metszés után nedvezzen, és a fakadó szemet megvakítsa."
A könyv szerkezete megdöbbentően hasonlít a könyv szerkezete bármelyik ma is használatos tankönyvéhez: termőterület kiválasztása, talajelőkészítés, fajtaismeret, telepítés, metszés, zöldmunkák, présház előészítése szüretre, borkülönlegességek (pl. ürmös, misztella) készítése. Lenyűgöző.
Ma is használható leírást tartalmaz egyfajta környezettudatos gazdálkodásról, amikor pl. a fákra felfuttatott szőlőlugasról ír. Olajfa és szőlő együttélése, közös haszna ma is páldaértékű. Említést tesz pl. a szőlőben termesztett búzáról is.
A mű rendkívül olvasmányos és csodálatos fejtörő is: pl. mikor arról ír, hogy a mustsűrítményhez gipszvirágot ad, felismerni véljük a kalciumkarbonátos savtompítás ősi leírását.
Mindenkinek a legjobb szívvel ajánlom ezt a művet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése