Atkák

A növényvédelmi sorozatban a levelet károsító atkák kerülnek nagyító alá. Szó szerint, mert az atkák mikroszkópikus lények. Az atkákból is rendkívül sokféle létezik, annyira, hogy a biológusok nem átallottak egy külön kasztot, az acarológia (atkatan) tudományát kutatókat kitermelni maguk közül. Mi most helyhiány miatt nem másoljuk ide az internetet, hanem csak a legfontosabb szőlő kátrevőkkel, és a legjobb atka barátunkkal (3. kép) foglalkozunk.








A szőlőnek két fajspecifikus kártevő atkája okozza a legtöbb kárt, a Szőlő levélatka (Calepitrimerus vitis, 1.kép), illetve a Szőlő gubacsatka (Colomerus vitis / Eriophyes vitis). Megemlíthetjük még a Közönséges (Kétfoltos) takácsatka (Tetranychus urticae, 2.kép) kártételét is - ez utóbbi polifág kártevő, azaz nemcsak a szőlőn, hanem több gazdanövényen, pl. gyümölcsfákon is élősködik.

Szőlőlevélatka

A nyár végén a levéllemezeken világoszöld, sárgászöld, nem körülhatárolt foltok jelennek meg, melyek főleg áteső fényben láthatók jól. A foltok közepe elhalhat, a levelek fodrosak, deformálódnak, és néha átlukadnak. A hajtások rövidebbek, lesznek a fás részek nehezebben készülnek fel a télre, így a fagy károsíthatja őket.

Mindez jelentős terméscsökkenéssel jár. Az erősen fertőzött tőkék folyamatosan "seprűsödnek", azaz fattyúhajtások hada jelenik meg rajtuk, majd elgyengülnek és elhalnak.

Szőlő gubacsatka

A szőlő gubacsatka kártételét nagyon nehéz bármi mással összekeverni. A levél színén hólyagosodás figyelhető meg, míg a holyagokkal átellenes oldalon az atkák jellegzetes világos szövedéke látható.











A fertőzés a vegetációs periódus elején jelentkezik, a nyár közepétől folyamatosan szorul vissza. A levelek hólyagosodása elsősorban a tőkefejhez közel elhelyezkedő leveleken látható, ott is a tőke belsejében jelenik meg erőteljesebben. Előfordul, hogy a szívogatás hatására a levelek besodródnak.

Az utóbbi években felszaporodott egy új rassz, mely alaktanilag megegyezik az alapfajjal, de életmódjában eltér attól, mert elvesztette gubacsképző képességét. Ez a sokkal veszélyesebb alak a rügyatka. A rügypikkelyek alatt áttelelő nőivarú egyed petéiből kikelő fiatal lárvák néhány centiméteres hajtáshossznál jelennek meg, és a rügypikkely takarásában táplálkoznak.

A "rügyatka" kártétel meglehetősen alattomos, hiszen gyakorlatilag csak a gyengébb, hiányos fakadásban nyilvánul meg, amely tüneta fagyra is jellemző lehet. Ám ha felmerül a gyanú, hogy a gubacsatka "rügyatka" változata károsít a szőlőben, célszerű a növényegészségügyi hatóság segítségét kérni. A gubacsatka felismerése és elkülönítése más, szintén a rügyekben élő fajoktól speciális szaktudást igényel.

Közönséges takácsatka

A takácsatka a növények leveleinek fonákán táplálkozik. A szívogatás következtében klorofillelhalás következik be, a levelek sárgulnak, esetleg bronz színűre válnak, majd hullani kezdenek. Súlyos kártétel esetén teljes lombvesztés is bekövetkezhet. További jellegzetes tünet, hogy a károsított növényen finom szövedéket is találunk (pl. az szárelágazásoknál). Mindemellett a levelek párologtatása is felborul - az apró szúrásnyomok miatt -, ami a növények fokozatos kondicionális leromlását idézi elő.

A közönséges takácsatka meleg- és szárazságkedvelő állat, így leginkább nyár végén szaporodik el.

Barátunk, a ragadozó atka

A leggyakrabban feltűnő ragadozó atka a hazánkban is őshonos, kártevő atkákat fogyasztó Typhlodromus pyri. Nagy étvágyú ragadozóról van szó, amelynek nősténye naponta 8 kifejlett takácsatkát, vagy 320 levélatkát pusztít el.

Sajátossága továbbá, mint a legtöbb ízeltlábúnak, hogy a széles hatásspektrumú piretroidok és foszforsavészterek megölik. Napóleon óta tudjuk, hogy a kartács a legkézenfekvőbb eszköz a lázongó tömegek megfékezésére, azonban az atkák elleni védekezésben ennél egy cseppel több észre és empátiára van szükség. Célunk, hogy a ragadozó atkák megmaradjanak, és a növényt károsítók elpusztuljanak. Így kordában (a kárküszöb alatt) tudjuk tartani a a nem kívánatos elemeket, és azzal a jó érzéssel térhetünk nyugovóra, hogy nem mérgeztünk meg mindent a szőlőskertünkben, ami mozog.

Védekezés

A kora tavasszal esedékes kénes lemosó permetezés az atkák mennyiségét komolyan gyéríti. Olajos lemosó alkalmazásával az atkák elleni hatás tovább fokozható.

A gubacsatkák korai kártétele egyszerűen megfékezhető a fertőzött levelek letépésével.

Ha az atkafertőzés mégis eluralkodott a szőlőnkben, védekezhetünk ragadozó atkákat tartalmazó filc-csíkokkal (ez biológiai védekezés), vagy a Flumite 200 SC atkaölőszerrel, amely kimondottan megkíméli a fent említett ragadozó atkákat.


Forrás:
Plantpro - a szőlő növényvédelme
Agro Napló - Flumite 200 SC
Gazdabolt on line áruház
Herczeg Lajos - A szőlő metszése és a rügyvizsgálat

Első benyomások a hordómintákról

Tegnp hoztam mintákat az idei borból. Idén nem használtam fajtaélesztőt, és ezidáig ként sem adtam a borhoz annak érdekében, hogy az almasav el tudjon bomlani ( az almasav-bontó baktériumok nem tolerálják a magas kénszintet).

Az idei évben az Enikő küvé (a képen jobb oldalon) jól sikerült: a bort adó szőlőfajták (Muskotály, Fehér mézes, Hárslevelű) jól beértek, a savai kiégtek. Mérésem szerint 5 g/l a titrálható savtartalom - ez lágy bort jelent. Szerintem a muskotálynak ez áll jól. A viszonylag rövid héjon áztatás ellenére a muskotály illat szépen kiérződik a borból - de semmi pacsuli. A fehér mézestől kellemesen ihtós lett, összességében egy finom csajozós bor kerekedett belőle. Azok akik a 2006-os Enikőt szerették, azoknak ez nagyon be fog jönni.

A rizling jelenleg két tételben áll: az előprésmustból erjedő borból (középső kép) és a 20 órás héjon áztatást követően préselt borból (bal oldali kép). Szeptember második felétől nem láttuk a Napot, és a nyáron elmaradt esőmennyiség kb. három hét alatt esett le. Szüret előtt pár nap jóidő beszikkasztotta a rothadásnak indult szemeket, így azokat is beszüreteltük. Ezért a héjon áztatott must színe jóval sötétebb, mint a színmusté. A szüret előtti sok eső megérzik a boron: dacára a terméskorlátozásnak, a bor jóval vékonyabb mint a tavalyi. Az előprésmust 7,5 g/l, a présmust 7 g/l savat tartalmaz. Textúrája csak az utóbbinak érdekes.

Faluhelyen azt tartják, hogy a présmust többet ér, mint az előprémust - a kóstolás után az én véleményem is ez. Megjegyzem, hogy idén a rizling nem tudott beérni a Balaton-felvidéken, és lehet, hogy teljes érés esetén valóban értékesebb az utóbbi.

A házi borteszt remkül vizsgázott: én, aki legendásan béna titráló ember voltam kémia fakultációtól műtrágya speckollig, ezzel a teszttel könnyűszerrel tudom meghatározni a savtartalmat. Mondhatnám: gyerekjáték a mérés.

Csináltam próbamérést labor által már megmért borra: hajszára egyezett az eredmény. Köszönet Dr. Bakonyi Lászlónak!

Hótakaróban

Ma lementem a szőlőbe, megnéztem a borokat. Iszonyatosan jól éreztem magam, három órát töltöttem a pincénél. Hazafelé akkora dugóba kerültem, hogy most képtelen vagyok beszámolni a részletekről. Holnap mérek savakat, és leírom a kóstolás utáni benyomásaimat.

Borteszt

Az érzékszervi vizsgálaton túl a bort célszerű laboratóriumi vizsgálatnak is alávetni. Különösen igaz ez palackozás előtt, mert a lepalackozott tétel felnyitása és újrakezelése nagyon költséges. A laborvizsgálat azonban drága, így jóval költséghatékonyabb otthon elvégezni a legfontosabb méréseket, akár többször is, majd a palackozás előtti átfogó vizsgálatot végeztetni laborban.

A bor két legfontosabb tulajdonsága a savtartalma, és a szabad kéntartalma. Hideg pincében tartott magas savtartalmú boroknál nem kell aggódni a kén miatt - nagyapám pl. egyáltalán nem használt borként, hanem csak egy olyan hordóba fejtette át a bort, amelyben előzetesen kénlapot égetett el. Amennyi ként a bor elnyelt, annyit kapott.

Szerencsére létezik egy elég egyszerű házi borteszt, amit mindenféle szakboltokban, de ami ennél fontosabb, interneten keresztül is be lehet szerezni. A neten kutakodva az alábbi oldalt találtam: Borteszt.

A linken található telefonszámot felhívtam, amiről negyed órán belül visszahívtak. Megállapodtunk, hogy utánvétellel megrendelem a terméket e-mailben, szerdára (mára) ígérték a szállítást. Ma reggel hívott a feleségem: megjött a csomag. Egyelőre pozitív csalódások érnek az anyagbeszerzéssel kapcsolatosan. A tesztelésről részletesen később írok.

A fürt megbetegedései - Botritisz

A szürkerothadást a Botrytis Cinerea nevű gomba okozza. A biológustársadalom elvetemültségét mi sem példázza jobban, minthogy a Botrytis cinerea csak az ivartalan szaporodású alak megnevezése, az ivaros szaporodású alakot Botryotinia fuckeliana névvel különböztetik meg. A mi szempontunkból szinte csak a B. cinerea érdekes, szőlőben az ivaros alak hatása elenyésző.



Ivartalan szaporodás - Botrytis Cinerea

A B. Cinerea életciklusa meglehetősen egyszerű, mivel csak ivartalan szaporodású alakról beszélünk. A gomba fonalas alakban (micélium) vagy gombafonalakból képződő kemény , tömött gombafonal-halmazban (szklerócium) telel át.

Tavasszal mindkét forma kihajt a növényi törmeléken, és konidiofórát hoz létre, amelyen spórák jönnek létre.

Spóratartó (konidiofóra ) az ivartalan
szaporodással létrejöt spórákkal (konídiákkal)

A spórák a bogyókra kerülnek, ahol szívófonalat eresztenek a növénybe. Ebből táplálkozva újabb konodiofórák keletkeznek, és így tovább.

A gomba fertőzésének kimenetele kettős: nedves időben szürkerothadást okoz, de ha az éghajlati adottságok megfelelőek (reggeli köd, majd napközbeni száraz, meleg őszi idő), akkor mértékletes szaporodásával aszúszemek képződnek.

Ivaros szaporodás - Botryotinia fuckeliana

Az ivaros alak szaporodása - lévén tömlősgombáról szó -, nagyon hasonló a lisztharmatgombánál leírtakhoz. A fő különbség, hogy míg a lisztharmat esetén zárt termőtestek (kleisztotéciumok) jönnek létre, addig a botritisz termőteste nyitott, csésze alakú (apotécium).

Az apotécium vázlatos rajza

Tünetei

	Nedves időben a szőlőszemek megbarnulnak, szürkés penészgyep lepi be a fürtöt, amelyről a betegség a nevét kapta.
	Száraz időben a szőlőszemek lilás színben összetöppednek, mazsolaszerűvé válnak. Ezeket a szemeket nevezzük aszúszemeknek.
	Áttelelő képlete a vesszőn: barnás foltokat alkotó szkleróciumok.

Védekezés

A botritisz polifág gomba, azaz több gazdanövényen is áttelelhet, kifejlődhet, így a hagyományos megelőző eljárások nem igazán hatékonyak.

A megfelelő agrotechnika alkalmazásával (levegős, átjárható tőke) a kár mérsékelhető. A nitrogén túlzott adagolása gyengíti a bogyók héját, ami elősegítheti a fertőzést. Célszerű mindennemű sérüléstől óvni a fürtöt (elsősorban fürtválogatáskor).

A védekezésben legfontosabb talán a fürtzáródás időpontja, mert ezután a fürt belső részébe nem igazán lehet vegyszert bejuttatni.

A kontakt szerek közül a ftálimid származékok, azaz folpet (C9H4Cl3NO2S) kaptán (C9H8Cl3NO2S) használható, ám ezek az erjedést is gátolják, így legalább harminc nappal a szüret előtt szabad kijuttatni. Ezeket a szereket érdemes réztartalmú szerrel együtt kijuttatni.

Korábban használtak még antibiotikumot, mint a Streptomyces cacaoi var. ascensis által termelt polyoxinB hatóanyagot, de ennek engedélyét 2005-ben visszavonták, legutoljára 2007 június 30-ig lehetett felhasználni ezt a szert.

A biológiai védekezésben a Trichoderma harzianum antagonista gomba (egy olyan rossz szomszéd, amellyel senki sem szeret együtt élni) kap szerepet, amely olyan anyagot endokitinázt termel, amely a botritisz sejtfalában található kitint febontja, amitől az elpusztul.

A fertőzés bekövetkezése után felszívódó szerekkel kell védekezni, amely a gombák szívófonalait is elpusztítja a bogyókban. Mivel egy késői vegetációs periódusbn fertőző betegségről van szó, minden szer esetén figyelembe kell venni az élelmezési várakozási időt (ÉVI).

Felhasznált irodalom

The winedoctor
Ohio State University
Kempelen Farkas Digitális tankönyvtár


Képek

INRA
Universidad del Almería
University of Havai'i at Manoa

Tovább élő hagyomány

A múltkor a parasztház blogban egy érdekes bejegyzést olvastam, ami arról szólt, hogy a kert megváltoztatása mennyire teszi tönkre a hely eredeti varázsát.



Akkor hosszasan elgondolkoztam ezen, és arra a megállapításra jutottam, hogy a hagyományt (főleg, ha közvetlen felmenőinktől származik) úgy tudjuk legjobban megbecsülni, hogy a helyreállítás során megtartjuk a régit, de ki is bővítjük a mai kor követelményeinek megfelelően. Abból indultam ki, hogy a régi épületeket eleink is folyamatosan bővítették, korszerűsítették. Amikor nagyapámék megvették a házukat, akkor az kb. egy lépcsőnyivel a föld alatt volt. Első nekifutása az egész házat nem is tudták megvenni, hanem csak a házban kialakított három lakás egyikét. Aztén megvették a másik két lakást is (egyikből lett a kamra, a másikból az istálló) és nagypám épített a házhoz egy tisztaszobát és egy pajtát. A ház előtt állítólag egy tornác is volt, én ennek az épület szerkezetén nem láttam nyomát.

Most én építtem át a házat, a mai kor követelményei szerint, de a régi alapokon.



A pajta... ...az istálló


a tisztaszoba... ...és a kamra, a padlásfeljáróval

Amint az a képekből látszik, nagyszülem igen szegény emberek voltak. Akkoriban azonban a faluban mindenki szegény volt, egy-két nagygazdát leszámítva. Mikor nagyapám hazatért a hadifogságból, és megkapta a kis földjét, elkezdődött az ún. "Rákosi-rendszer", azaz a beszolgáltatások időszaka, majd a TSZ-esítéssel el is vették az összedolgozott néhány hold földet.

A házhoz az utolsó hozzáépítés 1942-ben történt, a háború alatt történt. 1945-ben a szomszéd udvarra egy bomba csapódott be, és ez megrongálta a pajta falát, és lehordta a cserepeket, de ezt a sérülést nem javították már ki. A ház 60 cm vastag kőfalai állták a sarat, noha nincsenenk alapjai, csak a bazaltalapzatra tett kőfalról van szó - igaz, így megsüllyedni nem tud.

Az újjáépítés során szerettem volna még kb. 200 évet adni a háznak, és ezért visszabontattam a tetőszerkezetet, kapott egy betonkoszorút, és új tetőt.

A bejárat átkerült az épület közepére, és kapott egy "kódisállást" azaz fedett veranda részt. Ma itt tartunk:

Az udvarban épült egy palackos boroknak szánt pince és egy kiülő.

A konyhában kandalló melegít, és a feleségem által tervezett kézi készítésű, faragott bútorokkal rendeztük be.

A szobában keveredik a régi és a mai: az ónémet stílusú kanapé dédapámé volt, de egy restaurátorral áthúzattuk a szövetét, az ágytakarót nagyszüleimtől örököltük, az ágyat és a kászlit a feleségem tervezte.


Átalakult a ház? Teljes mértékben. Mégis, ha megérkezem oda, ugyanazt érzem, mint gyerekkoromban. Talán át tudom ezt adni a gyerekeimnek is.