Elsőként az Eutypás elhalást, a Petri kórt, és az Escát mutatnám be.
Ez a bejegyzés négy ausztrál kutató (Mette Creaser, Trevor Wicks, Jacky Edwards és Ian Pascoe) munkájának a rövid ismertetése (forrás itt). A képeket az internetről vadásztam.
Ausztráliában 1999-ben létrehoztak egy nemzeti programot, amelynek célja az volt, hogy a szőlőkultúrákat fenyegető tőkeelhalás betegségeket kutassa, nevezetesen az Eutypás tőkeelhalást, a Petri kórt és az ESCA-t.
A kutatásnak egy nagyon is kézzelfogható eredménye egy kiadvány, amely segít felismerni és megkülönböztetni az egyes tőkeelhalás típusokat, valamint ajánlásokat fogalmaztak meg a védekezésre és a kórok kezelésére.
Eutypás tőkeelhalás
A fertőzést az Eutypa Lata gomba okozza, amely a legtöbb kontinensen megtalálható. A szőlők leggyakoribb tőkebetegsége, amit már 60 éve észleltek. Elsősorban idősebb tőkéken jelenik meg.
Spórákkal terjed a tőkét ért sérüléseken keresztül.
Tünetei:
a hajtáson:
- apró, rövid szártagú, fejlődésben visszamaradt hajtások
- gyakran csak a tőke egy részén jelenik meg
- leginkább tavasszal észlelhető (a többi tőke fejlődésben gyorsan lehagyja a fertőzöttet)
a levélen:
- apró csészeformában álló levelek
- fakó szín, kironygyosodó szélekkel
a fürtön:
- a fürtök ki sem alakulhatnak
- a fürtök elszáradhatnak, virágzás után ellökődhetnek
- a fürtök kisebbek lehetnek, mint az egészséges tőkéken
- a fürtön a szemek egyenletlenül érhetnek
a tőkekaron és a törzsön:
- elhalt részek a törzs hosszában, vagy a karokon
- „szétlapított” ragya a törzsön
- a keresztirányú vágáson ék alakú elhalás látható
Petri kór
A Petri kórt a Phaeomoniella chlamydospora fákon élősködő gomba okozza. A fiatal ültetvényekben okoz veszteséget, foltokban jelenik meg. Fő jellemzői a növekedési gyengeség, vékony hajtások és erőtlen színképzés. Oltványokkal hurculható be a szőlőbe.
Tünetei:
a levélen:
- nincs jellegzetes levéltünet
- fekete pöttyök (vagy csíkok) a szár keresztmetszetén
- fekete ragacsos szivárgása a keresztülvágott foltokból
Esca
Az Escáról eredetileg úgy gondolták, hogy több gombafaj komplex fertőzése idézi elő, úgymint a Phaeomoniella chlamydospora (amely a Petri kórt okozza) valamint a Fomitiporia (puha rothadást okozó) gomba. Noha a puha rothadást okozó gombát általánosan izolálták a fertőzött területeken, mégis úgy tűnik, hogy a P. chlamydospora egyedül felelős az Esca kialakulásáért, amely komoly veszteségeket okoz az Egyesült Államokban és Európában.
Tünetei:
a levélen:
- „tigriscsíkos” levélzet, az erek közötti részek megsárgulnak és elhalnak
a gyümölcsön:
- lila-barna pöttyök a bogyókon
- vörös szőlőkön általánosan nem figyelhető meg
a vesszőn
- puha fehér korhadás fekete szegéllyel határolva a vessző közepén
Egy összehasonlító ábra mutatja be a szár keresztmetszetén az egyes betegségek tünetét:
1. Eutypa lata 2. Petry kór oltványon 3. Petri kór sérülésen át 4. Esca
Javasolt védekezés
Az Eutypás elhalásra a Topsin-Metil hatóanygú készítményeket említi meg a szakirodalom, míg a Petri kórra és az Escára nem tudnak hatásos gombaölőt (fungicidet) javasolni. Általánosságban megemlítik:
- az oltványok fertőzésmentességét;
- a növény sérülésének elkerülését a mechanikai munkák során;
- a metszés száraz időben való végzését (lehetőleg minnél később)
- a sérülések azonnali kezelését (metszéskor is a nagyobb vágások után);
- az ültetvényből a fertőzött növények kivágását, illetve azonnali kiszállítását.
Kérem, hogy kommentezzétek ezt a postot, ha olyan részt találtok benne, ami nem pontos, vagy ki tudjátok egészíteni valamivel, és a hozzászólást átvezetem a bejegyzésen.
4 megjegyzés:
Belenéztem a Folk-Glits féle kertészeti növénykórtanba.
Az eutipiás tőkeelhalás gazdanövénye a szőlőn kívül kajszin is előfordul, ill. szaprofita (korhadéklakó) módon dió, mandula és alma fás részein is előfordul. Tehát a szőlő között a korhadó, pusztuló gyümölcsfák a szőlő "ellenségei".
Eltérő rá a szőlőfajták érzékenysége is. A Chardonnay, Chesselas, Csiri-csuri, Furmit, Kocsis Irma, Leányka, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Rizlingszilváni, Szöllőskertek királynője és Zöldszilváni magas művelésű tőkéin figyelték meg.
A védekezésre még ír egy agrotecnikai módszert is: kerülni kell a késő őszi ill. a megkésett tavaszi metszést.
Kémiai védekezés: a szüret és a lombhullás után a fás részek átitatása 1,5%-os rézoxikloriddal (vagy más réztartalmú szerrel). Tulajdonképpen ez egy őszi lemosózás. Tavasszal pedig a megmetszett szőlők sebeinek a lezárására 2%-os DNOC-t ír. Ezt viszont bevonták. Helyett szerintem a téli hígítású, tehát 5-6 Baumé fokos mészkénlé is használható. Elég kevés spóra tud ellenállni ilyen töménységnek. A mészkénlé azért is jó, mert igen hatásos atkaölő szer is.
Ha nem bánja majd átküldöm az elkészült szakdolgozatomat ezzel kapcsolatban, de az irdalom listám is igen hasznos.
A fordított cikke nem állja meg a helyét Európában.
Szívesen beszélgetnék erről.
A védekezésnek pedig van még más módja is.
Üdv,
egy leendő szőlész-borász
Kedves Szava!
Várom a dolgozatát a pflanzners@monolith-it.hu címre!
Építő segítségét előre is köszönöm.
Magam is nyűglődöm a szőlőtőke betegségek okozta károkkal. 100 %-ig nem állítom, de az Eutypát gyanúsítom leginkább. Eredményeim és baklövéseim a http://szijjferi.hu/esca.html oldalon találhatók. A jószándékú kritikai megjegyzéseket előre is köszönöm.
Megjegyzés küldése