A rizling szépen érésbe fordul, bár ez az ősz mindent megtett annak érdekében, hogy a középérésű és kései fajták lerohadjanak a tőkéről. Rengeteg eső, hideg, borongós napok...nem az a kimondott vénasszonyok nyara.
A következő hétre szép napos időt mondanak, van rá némi esély, hogy a rothadás aszusodásnak indul. Az sokat segíthet az idei termésen.
Szeptember végén végre (majdnem) minden rendelkezésre állt a tavalyi bor lefejtéséhez. Nem akarom tovább savazni a tartály szállítóját, de az egyik tömlő vezetéke hiányzott, amit a fejtőslaggal kellett pótolnom. A szűrőn keresztül fejtettem a tartályba a borokat. Tanulságok a szűréssel kapcsolatban:
1. Iszonyat lassú folyamat. A szivattyú kb. az ötöde teljesítményre képes (mert a szűrőkhöz egy vékonyka luk vezet.
2. A szivattyú slagjainak felszereléséhez szükség lesz néhány szorítóbilincsre, amit előre meg kell venni: csak így biztosítható a falslevegő mentes szűrés.
3. A szivattyú összeszereléséhez kell egy csőkulcs és egy grizzly. Iszonyatosan meg kell húzni mindent. Kombináltfogó nem elég.
4. A szűrő nem képes felszívni a bort (bár önfelszívó a szivattyú) csak akkor, ha a szűrőkeretet meglazítom.
5. A szűrőbetéteket szűrés előtt be kell áztatni, mert csak úgy lehet összecsavarni a szűrőt. Ügyelni kell a lapok helyes irányára.
Ahogy a bort lefejtettük, kimostuk az egymás után felszabaduló hordókat.
Közben összeszereltem egy IKEA asztalt, amit a külső pincébe tettünk. Egy apró bibi volt csupán, hogy az asztal lapját elfelejtették kiadni a raktárból. Gyors telefon: a tévedésüket szó nélkül elismerték, és megegyeztünk, hogy az asztallapot kiszállítják Dörgicsére. És elnézést kértek. Komolyan mondom, az IKEA olyan, mintha a nem ebben az országban működne.
Ezután felszereltem a koracél tartályokra a tömlőket (szerencsére gyerekkoromban rengeteget bicajoztam, így nem volt probléma a bicikligumiszerű szilikontömlő felhelyezése. A tömlő egy pumpához csatlakozik, amelyen nyomásmérő is van. Minden para ellenére a tartály fedele tökéletesen úszik, hibátlan az egész. Este hét óra volt ekkor, besötétedett. Reggel kilenckor kezdtünk, ebédelni sem mentünk haza. Halálosan fáradtam feküdtem le abban a tudatban, hogy másnap fát kell vágnom.
október 06, 2008
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése