Kapolcs

Minden éveben adunk egy esélyt a párommal a kapolcsi fesztiválnak. Az idén különösen szimpatizáltam velük, mert hiszen a gonosz kultúragyilkosok nem adtak annyi állami támogatást, amennyit a szervezők kértek. Ilyenkor számomra kötelező jegyet venni legalább egy napra. Találtunk is nekünk való programot: a Club Era a Malomszigeten, majd Palya Bea énekel a Katolikus templomban.

Megérkeztünk, leparkoltunk a szántóföldön, amely elégg fel volt ázva - de mivel kicsire nem nézünk, a nagy meg nem számít -, kifizettem az 500 Ft-os (egész napos) parkolójegyet (16:30 körül érkeztünk). OK, ennyi belefér.

Irány a Malomsziget, napijegy 2*1800 Ft, ahol a Club Era beváltotta a programfüzetben leírtakat: korrekt világzenei produkciót láthattunk - kb. 20 percig, amikor is olyan felhőszakadás zúdult Kapolcsra, hogy a népek mind tető alá menekültek. Igen ám, de a kapolcsi szervezőket évről-évre meglepetésként éri, hogy esik az eső. Most sem volt a közönségnek hová mennie: így a tömeg felmászott a színpadra. Az együttes becsületesen tovább zenélt, egymillió ember között. Respect a bandának. Mi az együttes öltözősátrában találtunk menedéket.

A zuhé után átsétáltunk a templomhoz, ahol az ajtó előtt kisebb, belül jóval nagyobb tömeg tolongott. Esélyünk nem volt bejutni. Palya Beát azért láttuk, amint kiabálva kéredzkedett át a tömegen: "Most el kell mennem pisilni, de ha itt maradtok, és nem fértek be, akkor majd kijövök a koncert után, és énekelen nektek is!"

Ezután visszamentünk a kocsihoz az utcán hömpölygő vízen keresztül, rövid csúszkálás után kiálltam a kocsival a legelőről, felvettem a feleségemet és hazamentünk. Útközben számvetést csinálunk: a Diáksziget kb. Kapolccsal egyidőben indult. Az egyik kinőtte magát egy önálló vállalkozássá, a másik magába omlott. Az ok baromi egyszerű: Kapolcson 4100 Forintot költöttünk - és nem kaptunk semmit.