Hajlik a vessző

Én nagyon szeretem a Júniust. Ilyenkor már eléri a felső szálat a szőlő a kordonon és jólesően lehet szemlélni a bimbózó rügyeket. A szőlőt anyu megkapálta és a vesszőket a tartószálak közé fűzte, a sorközöket Feri bácsi megkultivátorozta, és csak a permetezés volt hátra a június elejei munkákból.

Ilyenkor az ember kora hajnalban kel, mert a nap perzselő napsütés előtt be akarja fejezni a munkát, kimegy a szőlőbe, megállapítja, hogy nincs semmiféle kárkép, mert a múltkori permetezés óta csak egyszer esett az eső, és a kontakt szerek nagyon szépen megvédték a szőlőt mindenféle kórságtól. Ezután ráébred, hogy otthon felejtette a permetezőgépét, hazaszalad érte, majd gyorsan vissza és végre kezdőthet a munka.

Nem tudok nem elégedetten gondolni a Stihl márkájú motoros permetezőre, ami a téli állás után első rántásra beindult, és idén is olyan szépen lehet vele dolgozni, mintha vakolna az ember. A permetlébe Quadris és Thiovit került. Fél tízre még a töketlenkedés ellenére is befejeztem a munkát - kkor azért már jócskán sütött a nap, de időnkét egy-egy kis felső eltakarta. Másnapi körutamon azt állapítottam meg, hogy a Thiovit nem perzselt - igaz, az előírt 70 helyett csak 40 grammot raktam 10 literhez. Mivel a korai faják éppen a virágzás kezdetén voltak (ez 1-2 tőkét jelentett, a többi még bimbós volt) így nem akartam a virágzás előtti adagot adni - meg aztán júniusban ésszel érdemes bánni a kéntartalmú szerekkel - még ha a Thiovit éppen az egyik legkevésbé perzselő szer, akkor is.

A szőlő nagyon jó kondícióban van, egyelőre nem látszik rajta az aszály.

Másnap a fiammal megnéztük a tavalyi bort. A rizlingen érezni a faízt, talán kevésbé, mint a tavalyin, de egyre érzékenyebb vagyok rá, és nagyon idegesít, hogy a hordóim még mindíg eregetik annyi áztatás és forrázás után. Eldöntöttem: veszek acéltartályokat, a bort a fahordókban csak egy-két hónapig fogom tartani. Egyelőre nem tudok rendesen eloxidált bort csinálni, mert ezek a hordók alkalmatlanok erre a célra. Az Enikő küvé viszont nagyon jól esett a kóstoláskor.

Ha már arra jártunk, bekéneztük az üres hordókat.